KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY

Új nyereményjáték a láthatáron. Csodás nyeremények, minimális erőfeszítés! :)) http://www.deszy-konyv.hu/2015/02/jubileumi-nyeremenyjatek.html

The Maze Runner-Az útvesztő könyv és film vélemény

A ma est bejegyzésben új kedvenc könyv-film párosomról szeretnék beszélni, ami nem más, mint James Dashnertől Az Útvesztő.

A történetről röviden:

Thomas, aki nem emlékszik semmire egy fém dobozban találja magát, ami felviszi a tisztásra, ahogy egy csomó fiatal sráccal találja magát szemben. Kiderül, hogy mindegyikük ugyan úgy került oda, ahogyan ő, és senki sem emlékszik vissza az életére. A legfurcsább az egész helyzetben az a hatalmas fal, ami körbeveszi a területet. Az elöljárók elmagyarázzák neki, hogy az egy útvesztő, amiből három éve próbálna kijutni, szinte sikertelenül. A kapuk este bezáródnak, hogy távol tartsa a szörnyeket, amik éjjel őrzik az útvesztőt. Thomas fékezhetetlenül kíváncsi, és csak az lebeg a szeme előtt, hogy ő Futó akar lenni. Mégpedig nagyon. 

Amikor először beültem a moziba, már alig vártam, hogy elkezdődjön, ez volt az idén legjobban várt filmem. A bemutatóját többször láttam, mint bármi mást, és nekem már az elég volt ahhoz, hogy a kedvenc filmemmé avassam.
Nos, a moziélményről csak annyit, hogy már sok filmet láttam, de ehhez hasonlót, még életemben nem. A popcornos dobozzal is csak most először csináltam olyat, hogy a tudtom nélkül kicsike papír golyóra gyűrtem össze. Csak a film végén vettem észre. Hihetetlen jelenetek voltak benne, a legizgalmasabb talán az volt, mikor Thomas és Minho megtalálták a Siratók odúját, és vissza kellett menekülniük a Tisztásra. Meg persze az sem egy elhanyagolható rész volt, mikor Thomast és Minhot kergette a Sirató. Szóval na, voltak benne akció jelenetek dögivel :D A Siratók tényleg vérfagyasztó, undorító lények, akikkel biztos, hogy nem találkoznék késő este egy sötét sikátorban. A mozgásuk kicsit hasonlított a kutyákra, akik kergetik az eldobott botot, a különbség a kettő között mégis... sok volt. Sőt, talán így még félelmetesebbek is voltak, mert hát csak úgy magában nehéz elképzelni, hogy az a hatalmas dagadt, nyálkás, vas valami tud olyan gyorsan futni.
Az útvesztő elég félelmetes volt, Thomassal ellentétben még véletlenül sem próbáltam volna meg a mozgó ájtókon keresztül futni... De hát ezért jó egy hős, mert ilyeneket csinál. Ilyen meggondolatlan, vakmerő butaságokat, ami hihetetlen bátorságra vall.
A szereplőket imádtam, Newt a kedvencem, mint viselkedésileg, mint kinézetileg, valami csodálatos! ( ;) ) Thomast, aki mint már mondtam, vakmerő, és felfoghatatlanul bátor. Minhot nagyon szerettem, nagyon bírtam a stílusát, de talán a filmben kicsit kevesebbet láthattunk belőle, mint a könyvben, de nem volt az olyan nagy baj. Chuck halálát megsirattam, mint a filmnél, mint a könyvnél. Nekem ő egy hihetetlenül kedves karakter volt. Gally még az elején szimpatikus volt, a végén már nem, de ez is kicsit úgy tűnik, hogy a könyvben agresszívabb volt. Albyt annyira sosem csíptem, az elvesztése sem rendített meg nagyon. Teresa volt az a karakter, akit alig bírtam elviselni. Nem tudom az okát, nálam szoktak ilyen első látásra utálat érzelmek kijönni, néha elmúlik, és megváltozik a véleményem, néha meg sajnos nem. Van ez így.

A könyvről

A könyv már nem volt annyira harcias, és annyira agresszív, az inkább az érzelmekre hajtott jobban, mint a cselekményre. Szerencsére nem az a nyálas érzelmes könyv lett belőle. Jobban át érezhettük azt, hogy mi játszódott le a fejében, amikor elkerült arra a helyre, vagy hogy milyen, ha elveszted az emlékeidet. Ez értelemszerűen a könyvben lett jobban megmagyarázva, a filmet akciósabbra készítették, ami valahogy meg is értek. Jobban megismerhetjük a karaktereket, és a jellemüket. Ezért volt az, hogy a könyv elolvasása után, már jobban kategorizálni tudtam a szereplőket, mint a film után. Aki olvasta a többi bejegyzésemet, az tudja, hogy a nagy háklim, ha hanyagolják a karakter formázást. Ebben a könyvben azt is megkaptam, bár néha elenyészett a történet mellett, de ezért igazán nem lehet hibáztatni senkit :D A plusz pont, hogy az író E./3. -ban beszél Thomasról. Kezd már nagyon idegesíteni, hogy mindenki E./1.-ben írja meg a könyvet, és nálam már kincsnek számít, ha találok egy olyan könyvet, amiben nincs "ÉN". 

Számomra a könyv, és a film kiegészítik egymást. Mindkettőt érdemes megnézni. Bár nagyon sok mindent kihagytak - ami nekem a legfájóbb pont, hogy kihagyták a Thomas és Teresa közötti telekommunikációt - és sok mindent hozzá tettek, mégis mindkettő hihetetlenül jó volt. Wes Ball (rendező) előtt le a kalappal, a film készítése végett, James Dashnernek meg üzenem, hogy ha három év kellett ahhoz, hogy megkapjuk ezt a hihetetlenül kidolgozott, vicces, akcióval dús, szerethető könyvet, akkor minden egyes percet érdemes volt ráfordítani, és egy sem ment kárba. Köszönöm!

A szereplőkről:

Thomas:

És már harmadszor fogom elmondani. Vakmerő, bátor, és meggondolatlan. Mégis szerethető, sőt imádható karakter, aki csinálhat bármit, sikerül neki. Vezéralkat, akit akarata ellenére követnek az emberek, mert határozott típus. Remélem nemsokára rájön, hogy vezetnie kell az embereket, ha meg akarja őket menteni. 

Newt:

Személyes kedvencem. Jó volt őt nézni a képernyőn, és jó volt olvasni róla a könyvben (nem, egy picit sem vagyok elfogult). Határozott alkat, aki sosem esik kétségbe, maximum titokban. Nem mutatja a fájdalmát, tipikus vezér alkat. Tud uralkodni az emberek felett, és el tudja fogadni, hogy nem mindig neki van igaza, ilyenkor helyet ad a jó elméleteknek, és bízik bennük az utolsó pillanatig. Nem ítél alaptalanul, ezért a legtöbbször megtalálja a helyes utat.

Minho:

Okos, ügyes, és tényleg egy tipikus Futó-vezér. Néha meginog, néha vannak rossz döntései, és ezt elfogadja. Tud uralkodni magán a nehéz helyzetekben, bár alapból egy határozatlan fickó. De abban amit csinál, na abban brillíroz, és mindig próbálja a legtöbbet kihozni magából. 

Chuck:

Tipikus 11 év körüli srác, aki fél, és a viccelődéssel próbálja ezt elrejteni. Legbelül végig a normális életet keresi. A barátokat, a szülőket, és a válaszokat. Nagyon jópofa volt, ő fog hiányozni a legjobban. Ő egy olyan ember volt, akit sokan lemondtak, de mégis sírtak utána, mikor meghalt. Ez sokat elmond egy emberről. 

Az útvesztő második kötete, a Tűzpróba már előrendelhető az Alexandra oldaláról, október 8.-án fog megjelenni, akinek tetszett az első rész, az rendelje meg, vagy vegye meg, én már előrendeltem, mert nem bírtam magammal :D És reménykedjünk abban, hogy a következő rész is hamarosan megjelenik.

Ha tetszett, akkor iratkozz fel, oszd meg, kommentelj, és kövess az alábbi közösségiken, és tűkön ülve várom tőletek az ajánlásokat, hogy mit olvassak legközelebb, és miből legyen bejegyzés. Lehetséges, hogy nemsokára egy nyereményjátékot is be fogok sűríteni, még nem tudom pontosan mikor, mindenesetre figyeljétek az oldalt, mivel még az időpontot én sem tudom :) 

Email: eszter244@gmail.com

Moly.hu: Hisztis_Myrtil

instagram: @Lov3sther

                  @Bookelf_

Remélem tetszett a bejegyzés, köszönöm, hogy elolvastátok, további szép napot! :)

Leigh Bardugo Shadow And Bone- Árnyék És Csont

Ha azon gondolkodtok, hogy tényleg olyan jó e ez a könyv, akkor szeretnék nektek egy dolgot mondani: Igen.
Rengeteget gondolkodtam azon, hogy vajon miért annyira jó, miért foglalja mindenki imáiba eme könyvet.
A fülszöveg alapján nem számítottam sok mindenre. Csupán egy árva lány főszereplőre, aki sajnáltatni fogja magát (mert ugye árva), és aki oda-vissza lesz egy árva kis kori barátjáért, aki annyira jóképű, hogy attól fél, sosem fog neki tetszeni, és mindig csak egy barátjaként fog tekinteni rá. Aztán persze jön a titokzatos erő, ami mindent megváltoztat (a fiú érzelmeit is a lány iránt), és hirtelen a világ "kiskedvenc világmegmentő szegény árva" lánnyá fejlődik ki.
Na valahol itt hagyhattam abba a fülszöveg olvasását. Túlságosan féltem a sok nyafogás miatt, ezért próbáltam figyelmen kívül hagyni, hátha akkor nem fogom furcsán érezni magam amiatt, mert nem olvasom el. Hát, itt jött az igazán nehéz dolog, mivel mindenhol belé botlottam. De komolyan. MINDENHOL! Egy idő után biztos lettem benne, hogy ez valami isteni közbeavatkozás, és ezt igazán nem vehettem figyelmen kívül, szóval akarva, akaratlanul felkerül a kívánságlistámra. Mikor megvettem, már kezdtem barátkozni vele, egyre jobban tetszett a borítója, és az értékelések is sokat segítettek abban, hogy fintorgás nélkül végig tudjam olvasni a fülszöveget. Mikor haza mentem vele, már egészen összebarátkoztunk, és azonnal elkezdtem olvasni.

Sajnos volt egy kis olvasói fekete lyukam, ami a sorozatos olvashatatlan könyvek felvonulása miatt keletkezett, és egy kicsit elvették a kedvem... nos hát, mindentől. Nagyon nehezen kezdem bele, csak fejezetenként haladtam, habár már az eleje is megfogott. Egy idő után (olyan pár óra), észre vettem, hogy már a felénél tartok, és nem tudom letenni. Az iskolában is ezt olvastam, mert szinte minden könyvemnek ki kell állnia a próbát, miszerint, ha tudom olvasni úgy a könyvet, hogy kiiktatom a hangzavart az osztályban, és otthon még emlékszem is a történtekre, akkor ez egy jó könyv. Örömmel jelentem be, hogy maradéktalanul kiállta a próbát, még azt sem hallottam, amikor becsöngettek. Szóval tényleg csak azt tudom rá mondani, hogy ennél több nem is kell.

A szereplők:

Alina Starkova

Egy fiatal jobbágy lány, aki kiskorában elvesztette a szüleit, és egészen addig egy árvaházban élt, amíg el nem mehetett szolgálni az Első Hadseregbe, mint térképrajzoló. A lány sosem volt egy szépség, és az alakja sem volt megfelelő, ezért sosem kajtatott a fiúk után, és a fiúk sem figyeltek oda rá igazán, ezért minden figyelmét a térkép rajzolásnak szentelte. Miután az Árnyzónában megmentette legjobb barátja életét, az emberek rájöttek, hogy ő lehet az, aki megmenti őket a Sötétségtől. Alina egy pillanatig sem hitt abban, hogy Ő lesz a világ megmentője, mivel a sok kiképzés közben sem sikerült egy piciny varázslatot sem kicsikarnia magából. Aztán egyszer a tanítójával áttörés értek el. Igen emberek, Alina megtalálta magában a fényt, ami mindent bevilágít, és elkergeti a gonosz lényeket, és megmenti az emberiséget. Végre elhitte, hogy tényleg sikerülhet.

Maljen Orecev (Mal)

Mal szintén egy árva, aki Alinával együtt sínylődött egy árvaházban, egészen addig, amíg barátjával együtt el nem mentek szolgálni. Al a nyomkövetők oldalán harcolt. Kiderült, hogy hihetetlen képességei vannak, aminek jó hasznát tudják venni. De Alinával kötött barátsága annyira erős, hogy inkább ő is vásárra viszi a bőrét, csak hogy segítsen a szökésben lévő lánynak. 

Éjúr

A titokba vesző története miatt senki sem tudja, hogy mit gondoljanak róla az emberek. Féljenek tőle? vagy ő lesz a megmentő? Senki sem tudja biztosra. Azt tudják viszont, hogy jobb neki engedelmeskedni. Végig kíséri Alinát a nehéz úton, most már csak az a kérdés, hogy Alina bízhat e benne, vagy inkább hallgasson Baghra. Ezenfelül megvan az a félelmetes képesség, hogy mindent sötétségbe tud borítani. Hát nem hátborzongató?

Végre egy történet, ahogy úgy jönnek elő, a különleges képességek, ahogy az ember rájön az igazságra. Itt a tudat az úr, ami előhív minden rejtett képességet, ami hihetőbb bármilyen másik mesénél. 

A főhősnőnek külön köszönet azért, mert nem az a nyafogó típus. És még azért, mert nem futott olyan komolyan egyik "srácért" sem. Ez egy nagy megkönnyebbülés. Bár, mint minden fiatal lány, ő is tanácstalan volt néhány dologgal kapcsolatban, mégsem ez uralta a történetet. 

A mellékszereplők szépen ki voltak dolgozva, ami abban segített, hogy ha előjöttem, akkor magam elő tudtam egy két jellemzőjüket képzelni, ami miatt nem borult rájuk a feledés leple, vagyis, nem kellett visszakeresnem a jellemzésükhöz. Ez nagyon fontos dolog, ha nem akarsz kizökkenni a történetből. 

Tetszettek a tájleírások, szinte oda tudtam magam képzeni.

A varázslatokról olyan természetességgel beszélt, mintha mink is a történetben élnénk. Azért mesélt az elején róluk, de mégis szinte komolyan elhittem, hogy én is össze tudnám törni valakinek a szívét... 

Az egyetlen dolog, ami nem tetszett benne, hogy a legelején ott volt az a rengeteg orosz megnevezés, és nem tudtam, hogy mit értsek kefta alatt, de szerencsére nem az írónő a továbbiakban megmaradt ugyan azoknál a szavaknál, a végére meg már tudtam jól, hogy mit jelentenek.

Aki teheti, olvassa el, nagyon fogja élvezni. Én sokkal többet kaptam, mint amennyit vártam, és ezután tűkön ülök a folytatásért!

Ha tetszett, akkor oszd meg barátaiddal, és iratkozz fel, hogy ne maradj le a következőkről sem. 

Előrhetőségeim:

Instagram: Lov3ther

                  Bookelf_

Moly: Hisztis_Myril_

E-mail: eszter244@gmail.com

Bad Girls Don't Die - A Rossz Lányok Nem Halnak Meg

Ma egy érdekes könyvről szeretnék írni, Katie Alender Bad Girls Don't Die - A Rossz Lányok Nem Halnak Meg című ifjúsági fantasy horrorról.
Én már az elején egy kicsit megakadtam, ugyanis fogalmam sem volt róla, hogy ez egy horror. Bár a borítója is már elég nyomasztó volt, de én inkább valami tini drámás, depressziós könyvre számítottam, és...

*Figyelmeztetnem kell mindenkit, hogy nem spoiler mentes*

...már akkor meglepődtem, amikor magától kinyitódott a ajtó, aztán meg felforrt a lábasban a víz, pedig még meg sem volt gyújtva a gáz. 

Szóval, mivel én azért elég félős vagyok, és szokásom késő este olvasni, ezért rögtön le is tettem, mert már akkor remegtem, mint a nyárfalelvél, és mindenhol szellemeket láttam. Egyébként mi ez a szellemeknél, hogy csak úgy szórakozásból gáztűzhelyet játszanak, és ajtókat nyitogatnak? Ezt sosem fogom megérteni.

Szóval később (szigorúan nappal) , folytattam az olvasást, és egyre jobban kezdett kibontakozni a történet. Van egy gonosz szellem a házban. HŰŰŰŰHA!! Na jó. Kasey-nem döntenie kell, hogy a szellemnek segít véghez vinni a gyilkosságokat, vagy öntudatánál marad, és minél előbb elmenekül, mielőtt még őt fogja megölni. Persze, innen könnyűnek tűnik a dolog, hiszen ki akarna egy szellem hatása alatt gyilkolászni, de a szellem létrehozott egy furcsa kötődést, ami miatt annyira jónak tűnt a dolog, hogy szinte nem is lehetett volna rá nemet mondani. Alexis pedik Kasey tiszta pillanataiban próbálta a jó útra terelni húgát, de az lehetetlennek tűnt, ha még a józan eszednek is csak a fele maradt meg. Aztán egy idő után, már nem is lehetett tudni, hogy Kasey mikor önmaga ezért Alexis-nek egy B tervet ellett kitalálnia. "Hogyan pusztítsuk el a szellemet". Kutatni kezd mindenfelé, a ház történetéről, a volt lakókról, és a szelleműzésről. Egyre több mindent talál, és nemsokára megfejti a rejtélyt. Kasey babamániája nem véletlenül alakult ki. A ház miatt volt. Talán ez volt a legijesztőbb rész, mivel szörnyen utálom a babákat. Évekkel ezelőtt meghalt egy kislány a házban, és az ő szelleme a baba által próbálja megölni azokat az embereket,  akik miatt eltávozott. Lexi, Megan, a pompomlány segítségével próbálja megoldani a rejtélyt, akinek az anya is emiatt a szellem-baba izé miatt halt meg. Végül sikerül megküzdeniük a szellem-Kasey-vel, a ház közben felgyullad, de azért Lexi leszalad a pincébe, hogy megkeresse, és elpusztítsa a babát, hogy senki másnak ne eshessen miatta bántódása. A végén minden helyre jön, Alexis felveszi a bálra a pink ruhát, amit új legjobb barátnője, Megan adott neki, és össze jön Carterrel. Az egész családja elköltözik egy új, tiszta fehér házba, ami lehetőleg szellemmentes, Kaseyt a pszichológián kezelik, ahol végre barátokat is szerez, és mindenki boldog. És most a szereplőkről.

Alexis Warren:

Egy igazi hősnő, aki egy ősöreg égő házban képes leszaladni éjjel, egy gonosz szellemhez, hogy elpusztítsa, csak azért, hogy ne okozhasson másnak gondokat. Most emelje fel a kezét, aki meg merné ezt utána csinálni. Hát én nem. 

Zárkózott, szeret régi kamerával fényképezni, és van egy saját sötétkamrája, ahol nagyon precízen elő tudja hívni a fényképeket. Ez bár becsületre méltó, bár kíváncsi vagyok, hogy honnan tudja azokat a bonyolult szavakat mondatban használni. Az igen érdekes volt, amikor azt mesélte, hogy hogyan hívja elő a képeket, de a felét nem értettem az idegen szavak miatt. És amíg azon gondolkodunk, hogy milyen jó, hogy egy lánynak ez a hobbija, addig én letöröm a lelkesedéseteket, mert Alexisnek csak azért volt ez a hobbija, mert emiatt kezdett kialakulni a szellem-szál a könyvben. Igen, igen, jól gondoljátok. Amikor este kint volt a kertben (vagy hajnalban???), hogy fotózgasson, észrevett valami furcsa fényt, és amikor előhívta a képet, látszódott rajta egy emberi alak. Ezek után ha hiszitek, ha nem kidobta a képet, mert azt hitte, hogy elmosódott kép. Ezen egyszerűen nem... NEM bírtam túltenni magam...

Carter

Nem az az igazi szívtipró, amiért persze plusz pont jár, de mégis olyan akiért titokban a fél suli oda meg vissza van. Szőke, göndör hajú, ha jól emlékszem, a tanárok imádják, jó tanuló, védi a környezetet, meg hasonlók. Nem volt sok szerepe, néha csak úgy megjelent aggódni egy kicsit Lexiért, meg hazafurikázni. Ott volt a szellem harcban is, de már az elején leütötték. Egyértelműen arra volt jó, hogy az antiszoc gyerekeknek megmutassa, ha kívülálló vagy, fura a családod, és senki sem barátkozik veled, sebaj! mert egy ilyen srác miután leütött egy ajtóval örökre a nyomodban lesz, mint egy pincsikutya. Szóval igen, a végén összejönnek, gondolom ezt mindenki tudta előre.

Megan

Az iskola legnépszerűbb csaja, a pompomlányok vezetője, akinek van olyan szerintem abszolút "természetfeletti" képessége, hogy egy 400 fős iskolában kiszúrja azt az egy embert első "rápillantásra", akinek egy gonosz szellemmel kell megküzdenie. A lány családi élete egy tragédia, az anyja kiskorában meghalt, az apját sosem ismerte, és most a nyagymamájávan él. A lány imádja a szellemes, és gonosz lelkes dolgokat, amiért persze muszáj rögtön segítenie Lexinek, aki nem fogadja el a segítséget, mert azt hiszi, hogy csak ki akarja őt nevetni. A végén legjobb barátnők lesznek, ez nem vitás.

Kasey Warren:

Alexis 12-13 éves kishúga, aki ahhoz képest, hogy ilyen nagy, még mindig fodros rózsaszín ruhácskákban jár, babákkal játszik, és gyűjti is őket. Úgy hisztizik, mint egy 7 éves, és az anya, ha sír felveszi, és karban viszi be a szobájába. Ez tényleg tök logikus. Persze egy kicsit sem fura neki, hogy órákra elveszíti az emlékezetét, vagy hogy listákat készít azokról az emberekről akiket meg akar ölni. Nem ez tényleg tök logikus, nem is gondolkodnék rajta... De persze amikor már kérdezgeti őt a nővére, akkor ki kell találni valamit, hogy ne legyen neki furcsa... Fogjuk rá a nővéremre! Persze, arcon vágta magát egy év könyvel, miközben Lexit fenyegette, utána elkezdett bömbölni és behívta anyucit, hogy Lexi megütött! Eközben pedig egy váltás történt a Szellem-Shana, és Kasey között. Bonyolult, de megtörtént!

 

A szülők:

Az apa sosincs otthon, de ha igen, akkor is olyan, mintha csak egy lakótárs lenne, akit senki sem szeret, és mindeni kiközösít. Fontosabb neki a sport, mint az, hogy segítsen a lányának megírni a leckét. Összesen két jelenete volt a könyvben. Az egyikben nem foglalkozott a gyerekeivel, és mindenki utálta, a második pedig egy telefonbeszélgetés volt, amiben Lexi imádta az apját, az apja imádta Lexit, és hirtelen úgy nézett ki, mint aki a világ legjobb apukája címe pályázik. A könyv elején balesetet szenvedett, ami miatt kórházba került, szóval gyorsan eltűnt a színről, gyanítom azért, mert még az írónő sem tudta eldönteni, hogy milyen személyiséget szán neki. 

Az anya sem sokkal különb,  bár ő azért sokszor ott volt a történetben, de mégsem eléggé. Mintha ő is egy szellem anyuka lett volna. Reggel elment munkába, este hazajött, csinált magának kaját, aztán mindig ugyan azzal a kifogással ment e dolgozószobájába, hogy neki mennyi dolga van, mert meg kell küzdenie azért, hogy feljebb léphessen egy szinten. Komolyan, mint egy számítógépes játékban. Néha már úgy képzeltem el, hogy felmegy a szobájába, és reggelig x-boxon játszik. 

Úgy mindent összevetve, ha hiszitek, ha nem, nekem egészen tetszett, ez a könyv. Egészen addig, amíg el nem kezdtem gondolkodni a történteken, és a szereplők természetén, addig jó volt. Szóval ha el akarod olvasni, csak bátran, de amondó vagyok, hogy semmiképp ne gondolkodj, miközben olvasod. Elég azt azután, hogy befejezted!

Köszönöm, hogy elolvastad, ha tetszett oszd meg, vagy kövess. Elérhetőségek:

Instagram: @Lov3sther

Moly: @Hisztis_Myrtil_

E-mail: eszter244@gmail.com

Tumblr: i-eat-your-brain.tumblr.com

Napi jó tanács

Rengeteg vloggert találunk, főleg you tube-on, de bárhol máshol is, ha nagyon keresünk.
Vlogger, azaz videó blogos.
Mostanában már mindenki ezt csinálja, van aki rosszul, van aki jól, ez embertől függ. Én főleg angolokat szoktam hallgatni, de amerikaiakat is követek, és egy két magyart.
Ha nem akarsz kilógni a sorból, akkor te is azonnal kezdj neki a vlogodnak, de előtte szerintem hallgasd meg pár tanácsom.

Ne spontán kezdj neki. Keress jó (!!!!) vloggereket, nézd meg a videóikat, elemezd ki. Sosem jó, ha úgy kezdesz neki, hogy semmi tapasztalat. Ha kell, akkor várj vele egy kicsit, de mindenképp tanulj a már futó vloggerektől.

Legyen egy jó kamerád. Na jó, tudom, tudom, ez persze pénztől függ, vagy akarattól, nem is tudom. Persze, akinek nincs rá keret, vagy nem akar beújítani egy kamerát fölösben, csak mert úgy gondolja hirtelen, hogy most csinál egy videót, akkor az ezt a rész nyugodtan ugorja csak át. Aki viszont komolyan gondolja ezt az egészet, és sokáig akar vele foglalkozni, az gondolja meg az első mondatot. A nézők legelőször a kép minőségét látják, és ha rossz minőségű, akkor pár másodpercnél tovább nem is fogják nézni. Persze, vannak jó kamerázó telefonok, vagy kis fényképezők, vagy esetleg jó minőségű web kamerák, de... ugye nem gondolod teljesen komolyan, hogy hosszú távra, csak egy web kamerát biztosítasz be? A telefon, vagy a kicsi kamera tökéletes akkor, ha mozgásban vagy, miközben csinálod a videót. De ha főleg csak ülsz, és smink termékeket, vagy könyveket mutatsz be, vagy csak ülsz és beszélsz, ahhoz rendes nagy lencsés gép kell. Ha tudod, hogy a közeljövőben (értsd: pár nap, hét, maximum hónap) fogsz kapni gépet, vagy lesz rá pénzed, hogy vegyél magadnak, vaaaagy, lesz a barátnődnek/barátodnak/apukádnak/anyukádnak/papának/mamának/uncsitesónak/nagyszülőnek akiét majd nyúzhatod, akkor inkább várja a vlog kezdésével addig, amíg már kézben fogható lesz a dolog. És ami nagyon fontos, hogy legyen hozzá állvány. Ha nem akarod minden félével kitámasztgatni, meg felpolcolni, akkor természetesen nagyon fontos, hogy beszerezz egyet. Így legalább nem fogsz félni amiatt, hogy a kartondobozok, vagy a könyv kupacok, amin áll a gép, majd egyszer feladja a szolgálatot, és eldől. Az lenne ám az akció dús felvétel!

Készülj fel rá! Nem mindig jó a spontaneitás.
Persze, néha megfelel, de az első videóidra készülj fel. Ha már nagyon belejössz, és úgy érzed, hogy felkészülés nélkül és végig tudod csinálni, akkor hajrá. De eleinte mindig legyen terved. Legyenek feljegyzéseid, hogy miről mit akarsz mondani. Ez nem élő adásban megy, ezért probléma nélkül meg tudod nézni, hogy mi következik, vagy hogy akarsz-e még valamit mondani az xy-ról, és majd kivágod azt a részletet. Ez azért is fontos, mert mondjuk, nem tudsz elkezdeni beszélni egy-egy dologról, vagy valamiben nem vagy biztos, és akkor most honnan keresd ki hirtelen? Legyen feljegyezve, és máris beszélhetsz tovább.

 A videóban ha ejtesz hibákat, vagy kínos szüneteket, akkor azt ki kell vágni. Ehhez kell program szerkesztő. Vannak olyanok, amiket meg lehet venni, vagy letölteni, vagy esetleg benne van a gépben. Mindenkinek más működik jól. A legjobb ha próbálkozol. Tölts le többet, ás próbálgasd ki mindet, és amelyik majd a leg kézhez állóbb, azzal dolgozz a továbbiakban. Bárhonnan lehet gyors talpalót venni a szerkesztések terén, ajánlom, hogy mindenki nézzen át egyet kettőt.

Aki szégyenlős, mint én, otthon forgatja a videókat, és nem egyedül lakik, az mindenképp győződjön meg arról, hogy lesz elég ideje egy videó felvételére. Ne legyen az, hogy már belejöttél, felvetted a felét, de koránt sem vagy még kész, és egyszer csak betoppan apu vagy anyu, vagy egyéb rokon/szoba társ hasonló... A jobbik esetben megkérheted arra, hogy szívjon egy kis friss levegőt.... az utca másik felén... és addig ne jöjjön haza, amíg nem üzensz, de persze ez az esetek 98%-ban nem ilyen egyszerű. Mindenképp tudakold meg, hogy meddig nem lesznek itthon. Ez nagyon fontos. Vagy ha nem vagy képes találni egy olyan időpontot, akkor esetleg kérdezd meg a barátodat/barátnődet/rokonaidat, hogy ha üres a lakás, akkor nem-e használhatod, vagy ha esetleg csak ő van otthon, és mellette nem vagy szégyenlős. Mindenképp biztosítsd be magad, mert semmiképp sem előnyös ha megszakítanak.

Semmiképp se úgy nézz ki a videón, mint aki most mászott elő a szemetes konténerből, amiben három napja nyaralt. Legalább vegyél fel szép ruhákat, tedd rendbe a hajad, a lányoknak pedig na sminkeled magad, akkor a videó készítés előtt is tegyél fel egy kicsit. Aki nem sminkeli magát, annak nem kell most kivételesen sminkelnie, de semmiképp sem előnytelen.

A hely, ahol csinálod a videót, ne úgy nézzen ki, mint ha bomba robbant volna. Nagyon visszataszító lenne azt látni, hogy te pont kedvesen aranyosan beszélsz a legújabb kedvenc könyvedről, a háttérben, pedig az ablakodon kinézve, egy hajléktalan keresi az aznapi betevőt... a szemetesben. Vagy ne látszódjon a hatalmas szennyes kupac, vagy a túlcsordult kukád. Látszódjon egy szép, rendbe rakott rész, vagy csak egy puszta fal. A lényeg hogy rendezett, vagy letisztult legyen, olyan amire kellemes ránézni.

Nos, ennyit tudtam mondni a témáról. Nagyon remélem, hogy segítettem a jövendő vloggereknek. Ha igen, akkor örömmel várom az elkészült videókat kommentben, vagy e-mail-en keresztül (eszter244@gmail.com).

Most a Villámtolvajt, és a Szeretni bolondulásig c. könyvet olvasom, ha van ötletetek, hogy melyikről írjam a következő blogbejegyzést, akkor csak bátran írjátok meg kommentben.

Ha tetszett, akkor nyugodtan üzend meg nekem e-mail-ben, kommentben, instagram-on vagy molyon.
E-mail: eszter244@gmail.com
Instagram: @lov3sther
Moly: @Hisztis_Myrtil_

A következő bejegyzésig legyetek jók! Utána rosszalkodhattok!

A beavatott

A BEAVATOTT

VERONICA ROTH

Fülszöveg:

Egyetlen döntés alapján megtudhatod, kik az igazi barátaid. Egyetlen döntés meghatározhatja értékrendedet. Egyetlen döntés örökre megmutathatja, kihez vagy mihez vagy hűséges. Egyetlen döntés, amelytől megváltozol.
 Beatrice Prior az antiutópisztikus Chicagóban él: az itteni társadalom öt csoportra tagolódik, melyek mindegyike egy-egy erény kiművelését írja elő tagjai számára. Ők az Őszinték, az Önfeláldozók, a Bátrak, a Barátságosak és a Műveltek. Az év egy bizonyos napján a mindenkori tizenhat éveseknek el kell dönteniük, melyik csoporthoz kívánnak tartozni. Ennek kell szentelniük életük hátralevő részét. Beatrice ingadozik aközött, hogy a családjával maradjon-e, vagy végre önmagává váljon. Ez a két lehetőség kizárja egymást. Végül olyan döntést hoz, amely mindenki számára meglepetést jelent – még önmagának is.
                                                                 

A fülszöveg le is írja, hogy hogy kezdődik ez az egész

Van öt csoport. Önfeláldozók, Barátságosak, Bátrak, Őszinték, és Műveltek.Minden 16. életévét betöltő fiatal, részt vesz a felavatásban. Egy szimulációval kiderítik, hogy melyik érzéke erősebb a többinél, és ez szerint tudnak majd dönteni a másnapi felavatáson. Beatrice-nek gondok akadnak a szimulációnál. A számítógép nem tudta csak egy csoportba beválogatni őt. Ő Elfajzott lett. A felügyelője tudta, hogy ez milyen veszélyes, ezért átt írta az eredményt Önfeláldozóra, ami a legésszerűbb, ugyanis abban a csoportban nőtt fel. Nehéz a választás. Nem segíthet ebben neki senki, hisz nem is tudhatnak az eredeti eredményéről. Mit csináljon ilyenkor?

Nem szeretem azokat a szereplőket, akik döntés képtelenek. Tris az más. Ő tudott dönteni, bár nem volt teljesen biztos magában. Volt elég Bátor ahhoz, hogy el hagyja a családját, és oda menjen, ahova a szíve húzza. És bár a csoport váltásnak az a lényege, hogy az előző csoportodat teljes mértékben elhagyd, és a családodat onnantól már ne is tekintsd annak, akik, ő ezt mégsem tudta megcsinálni. Hiszen ő nem akárki. 

Nehéz beleszokni egy új környezetbe. Ezt mindenki egyszer meg fogja tudni, főleg iskola váltásra gondolok. A legfontosabb, hogy már az elején csinálj mindent úgy, hogy pozitívan gondolkodjanak rólad. Ő ezt tette. És mindenki úgy emlékezett rá, mint az Első Ugróra.

A sok sérelem ellenére, ő bátran dolgozott azért, hogy beavassák őt a Bátrak közé. Szerintem sokan reményt meríthetünk Tris elszántságából.

Ez egy olyan regény, aminél lépten nyomon belebotlunk egy-két olyan dologba, ami segítségünkre lehet az életben. Igazából mi is be vagyunk osztva az öt csoportba, csak nem annyira, mint ebben a könyvben. Amolyan kimondatlanul. Szerintem ez remek. Így mindenki tartozhat valahová. 

A film egészen könyvhű lett. Nagyon jó színészeket válogattak bele. Természetesen sokkal jobban bele szerettünk Tobiasba, mert eddig is imádtuk, de most, hogy már látványt is kaptunk... nos, lehet elolvadni!

Shailene Woodley egy hihetetlen színésznő. Ő alakítja a filmben Trist. Egyszerűen nem lehet nem szeretni. El sem tudok jobb színészt képzelni a szerepre. 

Annyira aranyosak együtt a vásznon, hogy már most félek attól, amikor majd az utolsó filmet is leforgatták. 

Kíváncsian várom a következő részeket, hiszen rengeteg ajtót hagyott nyitva az írónő. Kíváncsi vagyok, hogy miért az Önfeláldozókból kerül ki a legtöbb Elfajzott...

Könyvélmény - Vámpírnaplók 1. Ébredés

Aki igazán szereti a Vámpírnaplók sorozat változatát, az tudja, hogy ebből könyv is van. Sőt, esetleg már olvasott is a sorozatból egy, kettő részt, vagy már az egészet. Nos, én ilyen téren nagyon le vagyok maradva. A VD (Vampire Diaries) a kedvenc sorozatom, és rengetegszer láttam már, de sajnos csak most tudtam elolvasni. Eddig csak egy részét tarthattam a kezem között, de igyekszek a többit is beszerezni.

Nehezen fogtam neki, mert ahányszor szóba hoztam volna, vagy esetleg csak rá sandítottam a könyvre, rögtön lecsaptak rá, és próbáltak lebeszélni róla. Sokan mondták, hogy ha elolvasom, többet a sorozat közelébe sem akarok majd menni, meg hogy nagyot fogok csalódni. Mindenképp el akartam olvasni, és nem igazán érdekelt, hogy mit hordanak róla össze, ezért elcseréltem a Molyon, az egyik könyvemre. Mikor megkaptam, kicsit hezitáltam, mert féltem nekikezdeni. Ennek az oka, talán a sok ember, akik megpróbáltak lebeszélni, vagy csak magában a tény, hogy rengetegszer láttam már a sorozatot, és annak a tudata, hogy a könyv miatt lehet, hogy ezt meg fogom utálni. Minden könyvnél, amit először filmben láttam, sokat hezitálok, hogy olvassam-e el. Pontosan ez van, az Abraham Lincoln, a vámpírvadásszal, ami most ott virít a molyos cserepolcomon olvasatlanul. A film az egyik kedvencem, és csak ezért vettem meg a könyvet, ( meg a gyönyörű borítójáért) de gyáva vagyok nekikezdeni, mert mi van, ha megutálom?
De aztán gyorsan neki is kezdtem a könyvnek, mert tudtam, hogy ha sokat hezitálok, akkor ez is olvasatlanul a cserepolcra kerül.
Egy nap alatt kiolvastam. Ez köszönhető a kevés oldalnak, vagy annak, hogy nagyon tetszett.
Talán azért szerettem annyira, mert előtte bebeszéltem magamnak, hogy akkor is tetszeni fog, mert rajongó vagyok, és egy rajongónak kötelező szeretnie a könyvet is.Talán.
Már a legelején rájöttem, hogy miért nem szeretik az olvasók. Szinte alig hasonlít valamiben a kettő. Hogyha az alap történet, és pár név nem lenne ugyan az, simán elhinném, hogy két külön dologról beszélünk.

A szereplőkről

Elena Gilbert a sorozatban:

Egy igazi kisvárosi amerikai lány, aki az iskola nagymenője. Pompomlány, az iskola football csapatának egy játékosának a barátnője, jó tanuló, titokzatos, de mindezek mellett nagyon kedves lány. Az egész iskola a szívéért esedezik, de nem kaphatja meg mindenki. A két barátnőjén, és a barátján kívül nem igazán szokott közelebbi kapcsolatba kerülni másokkal. Nagyon aktív, ezért a tanárok is szeretik őt. 

És az utóbbi időben még jobban oda vannak érte az emberek. A szülei egy autóbalesetben haltak meg, aminek majdnem ő i az áldozata lett. Csak egy testvére maradt, és a nevelője. 

Elena Gilbert a könyvben:

Az iskola legnépszerűbb lánya. A gyönyörű szőke hajával, a pompomlány alkatával mindenkit le tud venni a lábáról. Tudja, hogy csak gondolnia kell valamire, máris tálcán viszik elé. Nem szokta meg, ha visszautasítják, hiszen ezt ő szokta csinálni. Nem szokott hülyeségeket csinálni, ezért a szülők, és a tanárok is szeretik. Kissé sznob, és néha fenn hordja az orrát. Az a fajta, aki mindent meg tesz azért hogy nyerjen. 

Stefan Salvatore:

Ő az a szereplő, aki a filmben és a könyvben is ugyanaz. Az új srác, aki modern, mégis, mint ha a múltban élne. Elegáns, jó modorú, tehetséges, de mégis félnek tőle. Pedig nem is tudják róla, hogy egy vámpír. Titokzatos, alig beszélget valakivel, nem tudnak róla személyes dolgokat... A lányok imádják, a fiúk inkább tartanak tőle. Csak egy valaki miatt jött vissza Fell's Church-be. Valaki miatt, aki a múltjában a szerelme volt. Aki legalább kétszáz éve meghalt. És most itt van. Vagy mégsem?

Damon Salvatore:

A Salvatore fiúk karakterei a könyvben annyira jól meg voltak formázva, hogy a rendező nem látta szükségesnek, hogy megváltoztassa. Stefan fivére imádja a vámpírlétet. Szereti az embereket fonálon mozgatni. Tudja, hogy csábítsa el az embereket.  Ő is csak egy ember miatt tért vissza a kisvárosba. Bár, ő inkább a misztikusabb fajta, aki szereti, ha körülötte forognak a dolgok. Felrázza az életet a városban, és még a gyilkolástól sem ijed vissza. 

Katherine Pierce a filmben:

A gonosz vámpírlány, aki szeret játszadozni az ér
zelmekkel. Élvezi a vámpírlétet, és rengeteg titok tudója. Sok barátot szerzett az idők során, de sokkal több ellenséget. A gyilkolás számára nem jelent semmit. Teljesen érzéketlen az emberi életre. Mikor először találkozott a két Salvatoréval, nagyon megtetszettek neki. Mindkettejüket elcsábította, és vámpírrá változtatta. Szinte szó szerint a bábjaiként bánt velük, de ezt észre sem vették. Nem akart meghalni, és mikor megtudta, hogy ki akarják irtani a vámpírokat a városból, el akart menekülni. De elkapták, és megölték

Katherine Pierce a könyvben:

Bár sokat nem tudtunk meg róla, de eleget ahhoz, hogy tudjuk, ő nem a filmbéli Katherine. Annyira szerette a fiúkat, hogy nem tudott választani. Ő örökké velük akart maradni, de a fivérek nem akartak osztozni. Döntés elő állították a lányt. Az volt a döntése, hogy mindketten vele maradnak, és örökké a legjobb barátok lesznek. De ez nekik nem tetszett. Össze vesztek, és megtagadták a családi köteléket. Többé egymás szemébe sem tudtak nézni. Katherine megijedt, mert miatta megutálták egymást. Annyira dühös volt ezért magára, hogy ezek után kiült, a tó mellé, levette a gyűrűjét, és öngyilkos lett.

  A többi szereplőket már szinte nem is lehetett hasonlítani. Elena bátyja, Jeremy helyett, a könyvben Margarettel találkozunk. Ő Elena kishúga, aki nem szerepel annyit, mint Jeremy.

Bonnie, Meredith, és Caroline Elena legjobb barátnői az iskolában. Bár Caroline-on el lehetne gondolkodni, ugyanis a könyv elejétől versengtek   egymással, és csak az emlékeiben láttuk úgy, mint Elena barátnőjét. Bonnie, és Meredith nagyon kedvesek, és megértőek Elenával. Igazi barátnők. A filmben nincs Meredith, mert Caroline lép a helyébe. Az elején ellenszenvesnek érezhetjük, de igazából nagyon jó barátnő. 

Az egészet úgy olvastam, hogy közben minden erőmmel azon voltam, hogy nem hasonlítsam össze a két történetet. Egyet értek azzal, hogy nem mindenkinek tetszik. Aki azért akarja elolvasni, mert pl. nem értett a sorozatban valamit, és abban bízik, hogy a könyvben, majd jobban leírják, vagy csak a filmbeli kedvenc részét akarja elolvasni, az felejtse el. Én egy olyan részletet sem találtam benne, ami pont úgy történt volna, mint a sorozatban. De így volt érdekes.

 

Ti olvasatátok a könyvet? Hogy tetszett?